Esztertánc
Szemeidben csillagok ragyognak.
Engem egyre csak csalogatnak.
Messze-messze vezetnek.
Oda hol lidércfények lakoznak.
Felgyúlnak, tüzük éget.
Ó, jaj, elégnék Benned,
de félek.
Otthonom már felégett.
Szenvedélyed kiégett.
Gyönyörünk híján egyedül,
halott szívvel már nem égek.
Hidegen, árván mégis remélek.
Félek, hogy holnaptól már csak Ellenedre,
Neked ártani élek.