Krisztina nehezen ébredt reggel. Csak sokára jutott el tudatáig az óra csörgése. Lenyomta. Minden tagja fájt. Fáradt volt, pedig több mint 12 órát aludt. Az üres pezsgősüveg, a telebőgött zsebkendők, az ágy mellé behozott telefon. De egyszer sem próbált meg tárcsázni rajta tegnap éjjel.
A franciaágy másik fele már néhány hónapja üres. Attila elment, néhány hónapja nélküle elment Franciaországba. Ösztöndíjjal, kutatás. Eleinte még jöttek a levelek, aztán a csend egyre hosszabb lett. A férfi leveleit darabokra tépte, de a történteken változtatni nem tud. Fáj. Fel kellene kelni, inni egy erős kávét, elmenni otthonról, ki a levegőre.
Kemény januári hideg volt. Krisztina a kesztyűjét az utcán húzta fel. A ház előtt egy macska állt. Gyönyörű állat volt. Hatalmas termetű, fehér, fekete foltokkal. Egészen közel jött a lányhoz, megállt tőle két lépésre és nézte. Az orra nagyon sötét rózsaszín, a szája felett egy háromszög alakú fekete folt. A farka volt a legérdekesebb rajta. Hatalmas, bozontos, hosszú, akár egy perzsáé is lehetne. De csak közönsége házimacska volt, ám azok között király.
Krisztina nézte a gyönyörű állatot, kinyújtotta felé a kezét, hogy megérinthesse, ám a macska fölényesen elsétált mellette, ment tovább a járdán, farkát felfelé tartva.
Ádám lassan kortyolt a konyakból, sokáig ízlelgette, szájában tartotta, s csak azután nyelte le.
A zongora előtt ült, ujjait játékosan végigfuttatta a billentyűkön, majd belekezdett a játékba. Órák teltek el így. A nappali ablaka nyitva volt, a felső szomszéd kiállt az erkélyre és hallgatta a zenét.
Lassan besötétedett. Ádám felállt, nyújtózott egyet, cigarettára gyújtott és próbált nem gondolni semmire. Két hét múlva koncertje lesz Milánóban. Szereti ha megmérettetik.
Beesteledett mire Krisztina hazaért. A macska, a délelőtti gyönyörű állat megint ott volt a ház előtt. Amikor meglátta a lányt elindult feléje, mintha csak őrá várt volna. Megállt a lány előtt, farkát balra mozdította. Nem nyávogott, nem kért, csak ott állt, nézve a lányt kérdőn. Krisztina lehajolt hozzá, hogy megsimogassa. A macska egy lépést hátrált, de még mindig figyelte a lányt. Krisztina kinyitotta a kaput és maga elé engedte az állatot.
A március friss, lágy széllel köszöntött be. Krisztina kitárta az ablakot, a vasárnap délelőtti napfény arcát melengette. Lehunyta a szemét, élvezte a lágy meleget. Jobb kezével beidegződött mozdulattal hajába túrt volna. Még nem szokta meg a súlyos hajkorona hiányát. Hosszú, dús haját, rövid, fiúsra vágatta. A macska egy ugrással az ablakpárkányon termett. Ő is élvezte a korán jött meleget. Krisztina bal kezét az állat fején nyugtatta. A macska hagyta. Az érintést engedte, de simogatni nem lehetett. Krisztina sosem hallotta dorombolni. A lány nem adott neki nevet. Úgysem hallgatott volna rá.
Együtt léptek ki a kapun az utcára. egyikük balra indult, másikuk jobbra. Krisztina tudta, mire visszaérkezik a macska már várni fogja.
Ádám behunyt szemmel ült a repülőn. Mindjárt megérkeznek Ferihegyre. Szeret elmenni innen, szereti a kihívásokat, de szeret hazatérni. Még nincs negyvenéves, de már sok mindent elért. Érdemes művész kitüntetés, Liszt Ferenc díj.
És még hosszú-hosszú évek és újabb és újabb lehetőségek.
A macska nem volt sehol. Krisztina tétován állt a ház előtt. Hosszú percekig várt. Nem tudta mitévő legyen. Aztán lassan megnyugodott. Tudta, hogy a macska vigyáz magára. Felment a lakásba, letelepedett az íróasztalhoz, dolgozott és közben szemmel tartotta az ablakot. Nagyon belemerült a fordításba, arra eszmélt, hogy lámpát kéne gyújtani, már sötétedik. Az ablakhoz ment, kihajolt. A macska ott ült lenn és nézett felfelé.
Krisztina kinyitotta a kaput, hogy előre engedje, ahogy szokta, de az állat nem mozdult. A lány visszament hozzá. A macska elindult felfelé az utcán. Krisztina követte.
A parkban kevesen voltak. Főleg kutyákkal jöttek ide. De a macskát egyik se merte bántani. A nagy platánfának támaszkodva egy férfi állt. Láthatóan nem törődött a külvilággal. Valami más foglalkoztatta. A macska egyenesen feléje tartott. Krisztina követte.
Ádám nézte a méltóságteljes állatot. Ahogy a farkát felfelé tartva közeledik. És nézte mögötte a lányt. Érezte parfümjének illatát. A macska előtte állt meg, a lány egy kicsit távolabb. Lehajolt az állathoz, hogy megsimogathassa. A macska hagyta, aztán elindult a lány elé.
A sötétítő függönyöket nem húzták be teljesen. A telihold fénye egy kicsit bevilágította a szobát. Ádám felült az ágyban. Nézte az alvó lányt. Krisztina egyenletesen lélegzett. Megigazította rajta a takarót.
Átment a nappaliba. konyakot töltött magának. A macska a zongorán ült. Ádám odament hozzá. Felhajtotta az italt Nézte a macska nagy zöld szemét. Végigsimított az állat testén. A macska kéjesen nyújtózott egyet. Aztán a macska hátát simogatta, az pedig dorombolni kezdett.
A férfi elhatározta, hogy holnap nevet ad neki.