Noé Krisztina honlapja

Esténként kinézel az utcára  és látod a fényt a házak ablakaiban. Minden este ott állsz, hátat fordítva csendes, üres lakásodnak és nézed más otthonok világosságát.

Miért nem nézel feljebb? A csillagokat figyeld. Valahol ott mögöttük van a te Pandorád is. Ahol újra megtanulhatsz járni, nevetni, szaladni, bízni és szeretni.

Emeld fel a fejed és keresd meg ezt a világot.

Az ismeretlentől félünk.  Csak ezt hisszük. Pedig nem az ismeretlentől félünk, hanem megijeszt a változás, önmagunk változása.  Felemelted a fejed és megláttad Pandorát. Ez még csak a kezdet.

Én odaállok veled az ablakhoz.  Rendben, nézzük a fényeket. Csak fogd meg a kezem. Megszorítom a tiédet- Érzed?  Még nincs rendben minden. Még meg kell tanulnod bízni Pandorában.  

 Ha  elhiszem neked, hogy őszintén szeretsz, s te is elhiszed magadnak, hogy őszintén szeretsz akkor megtanítalak érteni a szél zenéjét, érezni az erdő illatát, meghallani a termékeny  föld  dalát.

 Már tiéd Pandora. Sok évet éltél nélküle. Én  hozzásegítettelek Pandorához.  Nem volt ez varázslat, a titka, hogy szeretlek téged. Azt adtam oda neked  ami  a legféltettebb kincsem.

Szeretlek,s annyira szeretlek, hogy képes vagyok elengedni téged.  Most már magadra hagyhatlak.

Esténként majd  megfogod a kezét, ő megszorítja a tiédet. Most már tudod Pandora itt van lenn, benned.

Én hol vagyok, azt kérded?  Látod ott fönn, messze-messze a csillagok mögött.

Valahol ott mögöttük van a te Pandorád is. Ahol újra megtanulhatsz újra járni, nevetni, szaladni, bízni és szeretni.
Emeld fel a fejed és keresd meg ezt a világot.

Felemelted a fejed és megláttad Pandorát. Ez még csak a kezdet.

Csak fogd meg a kezem. Megszorítom a tiédet- Érzed?

Ha elhiszem neked, hogy őszintén szeretsz, s te is elhiszed magadnak, hogy őszintén szeretsz

Azt adtam oda neked ami a legféltettebb kincsem.

Én? Én meg ,látod ott fönn messze-messze a csillagok mögött.